Szörflecke haladóknak

 Ha azzal a kérdéssel lépünk be a könyvtárba, hogy „Mi az információs társadalom?”, talán nem is tudjuk még milyen komplex és kiterjedt fogalmat akarunk definiálni. Az ezzel foglalkozó könyvek és kutatók sokféle magyarázattal szolgálnak. Ha ehhez még egy internetes kereső segítségét is igénybe vesszük, akkor ne felejtsünk el oxigénpalackkal is felszerelkezni, mert fennáll annak az veszélye, hogy belefulladunk az információk tömeges áradatába. Hasonló aggodalmakat fogalmaznak meg erről szóló közös könyvükben Juhász Lilla és Pintér Róbert is. Szerintük mind az információ, mind társadalom fogalmak nagymértékű interdiszciplináris jellegéből fakad, hogy számos megközelítése létezik a fogalmak nyelvi egyesítéséből származó információs társadalomnak.[1] Z. Karvalics László témába vágó könyvében szintén azt fejtegeti, hogy „szabályos jelentésrégészeti feltárásba kell fogni annak, aki a korábban viszonylag egyértelmű, de mostanra összetetté, többrétűvé és sokjelentésűvé vált kifejezést használni is szeretné valamire.”[2] Az információs társadalom fogalma nem határozható meg egzakt definícióként, nincs pontosan megadható forrása, eredetét tekintve is csak feltételezések vannak.  James R. Beniger Az irányítás forradalma című könyvének magyar kiadású előszavában Z. Karvalics egy érdekes ellentétre hívja fel a figyelmünket, ahol remek példájával teszi egyértelművé a megközelítés nehézségeit. Szerinte, míg a modern orosz irodalmat képesek vagyunk egy az egyben Gogol Köpönyegéből származtatni, addig az információs társadalom genezisének nincs efféle egyértelmű szakirodalmi forrása. „A valódi iskolateremtők sora a sztár-szociológusokkal, Daniell Bellel kezdődik és – egyelőre – Manuell Castells-szel végződik.”[3]

További kutatásainkból az tűnik ki, hogy mindemellett az is vita tárgyát képezi, hogy mikortól eredeztethetjük egyáltalán információs társadalmat? Ha John Naisbittre támaszkodunk, akkor a két dátum merül fel e tekintetben. Az egyik 1956, mely azzal magyarázható, hogy ekkor lépte át az információs munkakörben foglalkoztatottak száma az 50 százalékot, valamint 1957, ugyanis ekkor lőtték fel a Szputnyikot, mely – mint ahogy azt később látni fogjuk – az információs társadalom egyik technológiai katalizátoraként hatott. Z. Karvalics szerint Naisbitt az információgazdaság és a tudásgazdaság eredményeit az információs társadalom megvalósulásaként értékelte. Ilyen értelemben tehát az USA-ban és más fejlett államokban már több, mint negyven éve információs társadalomról beszélhetünk.[4] A szerző véleményével nincs egyedül, ugyanis Beniger is ebben látja a megvalósulás mibenlétét. Az információs társadalom eljövetelét az előbbiekhez hasonlóan az információval összefüggő tevékenységek munkaerő-piaci többségbe kerülésével azonosítja a fejlett országokban, így az USA-ban, Japánban, Kanadában, Nyugat-Európában.[5]

Továbbá az is látható, hogy Bell, Beniger, Naisbitt vagy Touraine meglátásaikban ugyanúgy a gazdaság tágan értelmezett területéről közelítenek a fogalom meghatározása felé, tehát a magyarázatok hasonlatosak és egyben eltérőek is. A kritériumbeli különbségek a vélemények variánsainak tengerét képesek eredményezni. Joggal tehetjük tehát fel a kérdést, mely szerint létezik –e valós definíciója a fogalomnak? Z. Karvalics egyik ezzel foglalkozó írásában a megközelítés nehézségeiről hasonlóan vélekedik.  Az, hogy az információs társadalom jelentésével kapcsolatos magyarázatok különbözőek abból ered, hogy „olyan magas absztrakciós szintű fogalommal állunk szemben, ahol a rövid definíciók egészen eltérő aspektusokat emelhetnek ki, miközben az információ és a tudás jelenségcsaládjának valamelyik kiterjedése a központi szervező elem.”[8] Ez alapján a magyarázatok akár merőben eltérőek is lehetnek egymástól, aszerint, hogy az élet mely területét helyezzük előtérbe, tehát az élet mely területén hoz szignifikáns változást az információs társadalom. Frank Webster úgy gondolja, hogy ha erről a fogalomról szóló megközelítéseket akarjuk tisztábban látni, akkor tipologizálnunk kell a definíciókat, mely tipologizált definíciók kritériumokat tartalmaznak éppen azért, hogy könnyebbé váljon a meghatározás.  A szerző szerint ötféle definíciót különböztethetünk meg melyek a következő típusokba sorolhatók: technológiai, gazdasági, foglalkoztatási, térszemléleti, kulturális.[9]

A technológiai megközelítés szerint az információs társadalomban a társadalmi együttélés minden területén nagymértékben elterjedt és fontos szerepet játszó, információs és kommunikációs technológiák azok, melyek hatást gyakorolnak a társadalom működésére, átalakítva a politikát, gazdaságot, kultúrát és a hétköznapokat. A foglakoztatási és a gazdasági megközelítés viszont azt irányozza elő, hogy azért élünk információs társadalomban, mert a mezőgazdasági és az ipari korszakot immár magunk mögött hagyva, már inkább az információs szektor és az információs jellegű munkavégzés adja a gazdaság meghatározó arculatát. A térszemléleti felfogás azt vallja, hogy az információs technológiák használata és a globalizáció hatására olyan hálózatok vesznek körbe minket, melyek nagymértékben redukálják a fizikai tér eddigi szerepét. Az így kialakult hálózatok új szerepet adnak a társadalmi folyamatoknak, átrendezve ezzel az eddigi politikai és gazdasági kereteket. A kulturális látásmód az értelem- és jelentésadás forrását a globális és digitális médiakultúrából származtatja, ezért ebben látja az információs társadalom mibenlétét. A nézőpont szerint az információ korában a média kiemelt helyzetbe került, a társadalmi viszonyok legfőbb meghatározójává fog válni.[10]