HTML

Szörflecke haladóknak

Az információs társadalomban rejlő lehetőségek Magyarországon a nemzetközi trendek viszonylatában. Írja és szerkeszti: Radics Ferenc ezekiel@freemail.hu

Friss topikok

Linkblog

2009.02.04. 14:34 A Hídavató

"Van? Nincs? Van? Fogas kérdés."

 Annak a kérdésnek megválaszolásában, hogy egyáltalán elérkezett –e már az információs társadalom, szintén nem szabad elhamarkodottan kijelentenünk semmit. Webster is óvatosságra int minket. „…mindezek a kritériumok a technológiától a foglalkoztatásban bekövetkezett változásokig és a térbeli jellemzőkig – noha első pillantásra robosztusnak tűnnek –  valójában határozatlanok és pontatlanok és önmagukban nem alkalmasak annak megállapítására, hogy az »információs társadalom« vajon már elérkezett –e, vagy meg fog –e érkezni valamikor a jövőben.”[1] Ez a websteri kétely is csak tovább erősíthet minket abban a megállapításunkban, mi szerint olyan területre tévedtünk, ahol csak az biztos, hogy semmi sem biztos. Az általunk esetleg helyesnek, vagy legalábbis találónak vélt definíciót egy csapásra alááshatja egy másik szerző szintén (esetleg hasonló) ésszerűnek tűnő, némileg különböző megközelítése. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk az elmúlt évek, évtizedek megváltozott gazdasági és társadalmi változásait, melyek mentén csak további törésvonalak keletkeztek a megfogalmazások tekintetében.  Z Karvalics László szerint a korábban viszonylag egyértelmű, de napjainkra rendkívül összetetté vált kifejezés fogalmi magyarázatát már kevésbé befolyásolják az információs társadalmat életre hívó társadalomtudományi iskolák. Szerinte mostanára az értelmezést sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a rohamos mértékben terjedő új technológiák.[2] Míg a 20. századi információs társadalomról szóló meghatározásokban az ipari, indusztriális meglátású magyarázatok nyertek főleg értelmet, addig a huszonegyedik században az internet válik egyre dominánsabbá, mely dominancia már intenzíven tapasztalható az élet minden területén. Az információs társadalom jelenben történő megközelítésekor a szakértői fórumok már képtelenek ignorálni a jelenséget. Emiatt a fogalom új értelmezési perspektívába került, elemzésekor ezen túl kihagyhatatlanná válik az internet jelensége illetve az internet közösség-átalakító és tevékenység-meghatározó jellege.[3]

Az informatikát és a mindenkori legkorszerűbb hírközlési technológiát az információs társadalom közös alapjának értelmezik már az Információs Társadalom Trendkutató Központjában (ITTK) is. Az ITTK szakemberei ugyanakkor arra is figyelmeztetnek minket, hogy pusztán magát az informatikát és a fejlett hírközlési technikát nem szabad teljesen azonosítanunk az információs társadalom fogalmával. Ez a közgondolkodásban gyakorta előfordul, mely fogalmi összemosódások negatívan hatnak az információs társadalom megítélésére. Az új technikákat csak egyfajta eszközrendszerként értékelhetjük, melyek segítséget nyújtanak az új, társadalmi szinten történő változások megvalósításához.[4] Hogy milyen nagy szerepet tölt be pl. az internet és az ezen keresztül történő hálózatépítés napjaink társadalmában, valamint, hogy alapjaiban változtat meg körülöttünk mindent, az mondhatni vitathatatlan. Ahogy azt a téma avatott szakértője, Manuell Castells is írja „…történelmi tendencia, hogy a kialakuló társadalmi struktúrák domináns funkciói és folyamatai az információs korban egyre inkább hálózatokba szerveződnek. Civilizációnk új társadalmi morfológiája a hálózatokra épül. A hálózatépítés logikájának terjedése lényegileg módosítja mind a működési folyamatokat, mind az eredményeket a termelés, a tapasztalat, a hatalom és a kultúra folyamataiban.” (Castells 2005: 598)[5]

A későbbiekben olvasható, általam kiválasztott néhány példaértékű eseten keresztül azt szeretném majd bemutatni, hogy a Castells és a hozzá hasonló szakértők elméleti meglátásain túl, milyen intenzíven lendülnek működésbe az internettel felszerelkezett (globális) információs társadalom új modelljei, melyek éppen az eszközrendszer és a hálózat fúziójának hatására nyíltak és nyílnak is meg folyamatosan a társadalom számára. Ahhoz, hogy lényegileg átlássuk a fejlődés ezen szintjén kialakulóban lévő vagy már kialakult új társadalmi-, gazdasági-, kapcsolati-, üzleti- modelleket meg kell vizsgálnunk,az idáig vezető utat is. Ezért elengedhetetlen, hogy először áttekintsük azt az evolúciós történetet, ami ha kezdetben csak a háttérből is, de végigkísérte az információs társadalom történetét. Következzék tehát egy olyan fejezet, ami ha nem is ebben a szó szerinti formában, de nagy eséllyel helyet kap majd a jövő történelemkönyveiben.



[1]Webster, Frank: Globalizáció, információs társadalom, Internet, in: Média, nyilvánosság, közvélemény Angelusz Róbert, Tardos Róbert, Terestyéni Tamás (szerk.), Gondolat, 2007, Budapest, 985.

[2] Z. Karvalics László: Az információs társadalom keresése, Infonia – Aula, 2002, Budapest, 15.

[3] Z. Karvalics László: Az információs társadalom keresése, Infonia – Aula, 2002, Budapest, 15.

[4]Mi az információs társadalom?,Információs Társadalom Tematikus Portál, Forrás: http://www.itforras.hu/engine.aspx?page=infotars

[5]Castells, Manuell: A hálózati társadalom kialakulása, Gondolat – Infonia, 2005, Budapest, 598.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://agumi.blog.hu/api/trackback/id/tr7922371

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása